2014. november 27., csütörtök

2014.11.25.



Gondolkodtál már azon, hogy karaktereink mind mi vagyunk? A mi gondolataink, akaratunk, lelkünknek apró darabkái, késztetések és meg nem valósított álmok. Mit mond az neked, hogy odabent sűrű sötétség járja őket át? Veszélyesek és sokszor ijesztőek. A tieid legalább gondolkodnak.

Olyan sokszor mondtad nekem már, hogy talán rosszul ítéllek meg, nem látom, milyen vagy. Nem mondom, hogy kiismertelek - ahhoz rengeteg idő kéne, és az emberek napról-napra változnak. De sosem kérdezted még meg, hogy milyennek látlak, ha mindenféle rózsaszín szemüveg nélkül nézlek. Pedig talán megérné.

Sosem leszel napsütés. Nem leszel ragyogó fényesség, mert te az éjszaka gyermeke vagy, bársony bundájú vad, megtestesült veszély. Nem mindig... van, mikor nyugszol, mikor tényleg csupa fény minden, de ha tudni akarod, sokkal érdekesebb a feketeség. Megragad... körém fonja láthatatlan karjait, vonz, magához ránt. Néha várom, hogy morgással válaszolj, hogy harapj, ha nem tetszik valami, és tudom, meg is tennéd, ha úgy éreznéd, az kell. Tudnál kegyetlen lenni, ha akarnál. Tudnál ölni, ha megérné.

És tudod mit? Mennél mélyebbre látok, annál inkább tetszel. Nekem nem kell boldogságfelhőkön úszó valaki - hogy illene az én csorba lelkemhez? Nem szeretek vitatkozni veled olyankor, mikor magadat szidod, mert teljesen felesleges erőfeszítésnek érzem, de néha kedvem lenne csak lecsupaszított lélekkel eléd állni, hogy nézz. Lásd a kavargó indulatot, a röhögve másokba rúgó valakit, azt, aki néha elképzeli, hogy késsel fenyeget gyűlöletes embereket. Néha úgy érzem, hogy cseppekben hullik odabent a sötétség, és csak ritkán bukkannak elő talán még épen maradt részek. És most bizsereg a bőröm, ahogy vágyik az érzésre, hogy fekete festékbe mártózva kívül is látszódjon, ami én vagyok.

Ha teljesen realista akarok lenni, és félreteszek minden ábrándot, akkor azt kell hogy mondjam, hogy nagyon is megérdemeljük mi egymást. Soha nem éreztem még magam ennyire szabadnak, és nem szégyellem előtted, hogy ki vagyok. Te se szégyelld előttem. Felesleges.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.